Gógl Árpád, a Nemzeti Hepatitis Koalíció alapító tagja, korábbi egészségügyi miniszter lapunknak elmondta: a programot több fórumon, köztük az orvosi kamara múlt év végi közgyűlésén is meghirdették. A szűrés önkéntes és valamennyi egészségügyi dolgozónak fölajánlják ezt a lehetőséget az éves üzemi orvosi vizsgálat alkalmával. Az ország öt nagy víruslaborja gyűjti össze és vizsgálja majd a mintákat, s akit kiszűrnek, az azonnal megkapja a legkorszerűbb kezelést. Gógl Árpád emlékeztettet arra, hogy a kormány a múlt év végén nagyon kedvező áron vásárolta meg azokat a gyógyszereket, amelyek gyakorlatilag 100 százalékosan gyógyítanak, eltüntetik a beteg szervezetéből a kórokozót.
A hepatitisz c olyan májgyulladás, amely véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, a következménye májzsugor, májrák is lehet. Mivel a kórokozó testnedvvel, elsősorban vér útján terjed, a betegek nagy százaléka kerül ki tűhasználók közül. Továbbá még ma is vannak, akik vérátömlesztés útján vagy dialízis, netán transzplantáció miatt fertőződtek, akkor mielőtt még felfedezték volna a HCV-t, és bevezették volna a szűrővizsgálatot. A fertőzöttek körülbelül felénél nem is lehet tudni, hogyan és mikor került a szervezetükbe a vírus. Ennél fogva nem meglepő, hogy sok olyan hordozó lehet, akik panaszmentesek és nem is tudnak arról, hogy fertőzöttek. Így az őket kezelő orvosok, ápolók is fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A Med. Et Jur. szakfolyóirat legutóbbi számában közölt kutatás szerint minden negyedik kórházban fordult elő, hogy egy vagy két dolgozó hepatitisz C fertőzött lett. Az esetek csaknem felénél bizonyíthatóan munka közben fertőződtek meg az érintett orvosok, szakdolgozók. A hatóságok a HCV fertőzést súlyos, foglalkozási betegségként kezelik – írja a cikk – s ezzel a megfertőződöttek eséllyel perelhetik az intézményeket kártérítésért. Az elemzés szerint eddig több munkáltató ellen indult ilyen per.