Kérem olvassa el a honlap "A kártalanítási per" menüpontját.
Bizonyos esetekben egyértelműen állást lehet foglalni. Vizsgálni kell, hogy a beteg mikor került un. „igényérvényesítési helyzetbe”. Lsd. részletesebben a "elévülés" menüpont alatt írtakat.
Elvileg és gyakorlatilag lehetséges, hogy "orvosi műhiba" miatt következzen be a fertőzés. (Pl. nem megfelelően sterilizált eszközök, fertőzött tűvel való sérülés stb.). Előzőek bekövetkeztének esélye azonban elenyészően kicsi. Jellemzően a hepatitis C fertőzés e vírus felfedezése előtt következett be vérkészítmények révén. Mivel a vírust kimutatni ekkor még nem lehetett, így nem is minősülhet felróható magatartásnak, szakmai szabályszegésnek ("orvosi műhibának") az egészségügyi ellátások során történt átvitel. (lsd. „Miért kártalanítás, miért nem kártérítés ?” kérdést)
A krónikus C hepatitises betegek közül kevesen tudják, hogy a vérkészítmények felhasználásával összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatban a Magyar Állam kártalanításra köteles.
Nagyságrendekkel kisebb eséllyel, de a hepatitis C vírus felfedezése óta (manapság is) bekövetkezhet vérkészítményekkel történő fertőzés. A gyógyításban a vérkészítmények alkalmazásának várható előnyei természetesen messze meghaladják azok kockázatait, beleértve a hepatitis C fertőzés kockázatát is.
Kártérítés felróható magatartás következtében bekövetkező kár kompenzációja. 1992. júliusa előtti Hepatitis C fertőzés esetén felróható magatartásról nincs szó, hiszen kimutatni nem lehetett még a vírust. Tehát nem valamiféle hiba, hanem az Állam jogszabályból levezethető felelőssége az alapja a beteg igényének, mely ekként nem kártérítési, hanem kártalanítás iránti igény.
„Nem vagyoni” és vagyoni kártalanítás iránt lehet követelést támasztani. A „nem vagyoni” kártalanítás az elszenvedett „nem vagyoni” hátrányok kompenzációjára szolgál. „Nem vagyoni” hátrányok pl. maga a fertőzés ténye, a kezelés során jelentkező mellékhatások, az esetleges májkárosodás (különböző súlyosságú májfibrosis, melynek végstádiuma a cirrhosis /májzsugor/), életkilátások beszűkülése, pszichés problémák, szociális visszahúzódás, az antivirális kezelés esetleges sikertelensége stb. Vagyoni károk lehetnek a felmerülő különböző költségek (Ezek lehetnek egyszeri károk és időszakosan rendszeresen jelentkezők, utóbbi esetben járadék követelhető.) A reálisan megnyerhető kártalanítási összegek az adott egyedi esetek jellemzői alapján kalkulálhatók.
Jellemzően 2-3 évig, de bizonyos esetekben lehet ennél jóval hosszabb is a per.
A személyiségi jogi sérelem anyagi kompenzációjára szolgál a sérelemdíj és a nem vagyoni kártérítés is.
Sérelemdíj csak akkor érvényesíthető, amennyiben a fertőzés az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését (2014.03.15.) követően következett be. Jellemzően az fertőzés a hepatitis C vírus kimutathatósága (ill. a donorok szúrése /1992. július/ előtt történtek - azaz jóval új Ptk. hatályba lépését megelőzően – így általában nem vagyoni kártalanítás igényelhető.
A korabeli egészségügyi dokumentációval, jellemzően a zárójelentéssel. Amennyiben a zárójelentésen nincs feltűntetve a transzfúzió (vagy más vérkészítmény) alkalmazásának ténye, javasolt kikérni a teljes egészségügyi dokumentációt másolatban a kórháztól. Lehetséges ugyanis, hogy pl. a lázlapon, orvosi dekurzusban stb. szerepel a vérkészítmény adásának rögzítése.
Javasolt kikérni a teljes egészségügyi dokumentációt másolatban a kórháztól.
Sajnos semmit. Ez esetben nem javasolt peres eljárást kezdeményezni, hiszen a vérátömlesztést vagy más vérkészítmény alkalmazását bizonyítani kell. Hozzá kell tenni azonban, lehetett sikeres egy olyan ügy is, mikor a vértranszfúzió ténye ugyan nem szerepelt az okiratokon, azonban az egyéb adatok alapján a transzfúzió orvos-szakmailag nagy fokban valószínűsíthető volt.
Igen, lehetséges, csak nagyságrendekkel kisebb az esélye az átvitelnek ekként. Amennyiben feltételezhetően a donorszűrések bevezetése után történhetett a fertőzés, a per megindítása előtt tájékozódni kell a donorok későbbi vírusszűrésének eredményei iránt. Sajnos lehetséges ugyanis, hogy mégsem a vérátömlesztés révén történt a fertőzés, ilyenkor a perindítás nem javasolt. Az esetek viszonylag nagy százalékában nem deríthető ki utólag, hogy milyen módon ill. mikor történt a fertőzés.
IGEN. Az a gyermek, aki születésekor az édesanyjától, a terhesség alatt általa kapott vérkészítmény okozta HCV fertőzés következtében fertőződött meg, saját jogán maga is jogosult kártalanításra annak ellenére, hogy a vértranszfúziót nem nála alkalmazták.
A vérkészítmény alkalmazása időpontjának komoly jelentősége van. 1991. júliusát követő alkalmazás esetén jóval kisebb az esélye annak, hogy a vérkészítmény a hepatitis C fertőzés forrása, hiszen ezen időpont után már szűrték HCV-re a véradókat. (Persze ezt követően sem kizárt, csak nagyságrendekkel kisebb az esélye.) Ezen túl jelentősége van annak is, hogy a régi egészségügyi törvény hatályba lépéséhez képest, ill. az un.nem vagyoni kártérítés jogintézményének a polgári törvénykönyve iktatásának az időpontjához képest mikor történt a vérkészítmény alkalmazása.